Szemét vagy Hulladék?

Az Európai Unió statisztikai irodája, az Eurostat szerint 2017-es évben az egy főre jutó átlagos szemétmennyiség 487 kilogrammot tesz ki; „jó hír” azonban, hogy a magyarok ennél jóval kevesebb, átlagosan 385 kilogramm kommunális szemetet termeltek fejenként. Azzal, hogy minden magyar állampolgárra napi legalább 1 kilogrammnyi újonnan kitermelt szemét jut, Magyarország az ötödik legjobban teljesítő uniós ország.

További pozitív adat, hogy egyre kevesebb a lerakókba eljuttatott kommunális hulladék országos mennyisége: a 2005-ös 3859 tonnányi összes (újrahasznosítható és nem újrahasznosítható) hulladék mértéke 2016-ra nagyjából a felére, 1888 tonnára csökkent Magyarországon.

Forrás: https://chikansplanet.blog.hu/2019/02/01/valogassuk_meg_a_szelektiv_hulladekgyujtes_helyzete

A minimalizmus során igyekszünk csökkenteni a minket körülvevő felesleges tárgyakat, ezzel ugyebár a szemét és a hulladék mennyiségét is. 

Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük(TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között.

Az életszínvonal emelkedésével együtt nőnek igényeink is, melyeket nagyobb mértékű fogyasztással igyekszünk kielégíteni. Ezzel párhuzamosan egyre több szemetet és hulladékot termelünk, melynek gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, vagy hasznosítása egy nagyon komplex feladat, mégpedig a hulladékgazdálkodás feladata.

SZEMÉT, AVAGY TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK

Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra (azaz elássuk a föld alá).

Egyszerű példával magyarázva ez azt jelenti, hogy a kukába kidobott “szemét” nem kerül vissza a körforgásba, hanem környezetétől elzártan tároljuk a hulladéklerakóban (köznéven: “szemétlerakó”). Azonban nemcsak mi, lakosok termelünk haszontalan, már nem hasznosítható hulladékokat, hanem az ipar és a termelés is.

Magyarországon évente összesen 3 Gellért-hegynyi szemét keletkezik, aminek nagy része termelési hulladék és a lakosságra eső része ennek “csak” 5,3-5,5%-a (4,2-4,4 millió tonna), ami egy átlag magyar állampolgárra vetítve 1 kg/nap.

A fogyasztási szokásaink idézik elő a termelést, azaz a keresletünk határozza meg a kínálatot! Ha a kereslet csökken, lemondunk a felesleges tárgyakról, tudatosan vásárolunk, megjavítjuk, ami elromlott, nem kidobjuk, hanem tovább adjuk, amire már nincs szükségünk, a kínálat, tehát a termelés is csökkenni fog, aminek rengeteg pozitív hatása lesz a környezetünkre. Figyeljünk önmagunkra és szükségleteinkre!

HULLADÉK

Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.

Háztartásainkban egyre nagyobb helyet foglalnak a csomagolási hulladékok. Ezek a megvásárolt termékkel kerülnek be házainkba, lakásainkba. A csomagolás rendkívül hasznos, hiszen:

• megvédi a terméket a szennyeződésektől és a sérülésektől (pl. hungarocell)
• növeli a termék eltarthatóságát, tartósítja azt,
• informál a termék származási helyéről, összetevőiről,
• hatékonyabbá teszi a szállítást és tárolást.

Ezen jó tulajdonságok mellett, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a csomagolás a fogyasztóhoz kerülve nagyon rövid életű, hiszen hamar hulladékká válik. Ekkor pedig rajtunk múlik, hogy mi lesz a sorsa:

szelektív gyűjtősziget, azaz újrafeldolgozás, vagy lerakás…

Igyekezzünk a lehető legtöbb élelmiszert, tárgyat csomagolásmentesen beszerezni. Szerencsére számos csomagolásmentes bolt található már az országban, a piacon kezd természetessé válni a vászon szatyor használata, a nagyobb szupermarketekben sem lepődnek már meg, ha a gyümölcsöt, zöldséget hálás szütyőben tesszük a kasszaszalagra.

Ha használtan veszük bizonyos tárgyakat, akkor sem szaporítjuk a plusz csomagolóanyagot a világban, és sokat segíthet az is, ha a nasikat (kekszek, piskóták, sós rágcsák) igyekszünk otthon magunk elkészíteni. Tudjuk mit tartalmaznak, és betehetjük saját dobozunkba tetszőleges mennyiségben, nem kell 30 g-onként bezacskózni. 

Amire pedig valóban szükségünk van, és hulladék keletkezik általa, azt mindenképp vigyük a -ma már rengeteg helyen megtalálható- szelektív gyűjtőbe!

Forrás: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladek/